Ezüst nyíl

Közel több hetes keresgélés után végre találtam magamnak egy autót, amit meg is néztünk vasárnap. Azt tudni kell, hogy itt általában úgy minden kicsit gyorsabban zajlik. Úgy is mondhatjuk, hogy dübörög a gazdaság. Ha szerda este feltettek egy hirdetést, akkor volt, hogy már csütörtök délre elvitték az autót. Igazi 22-es csapdája: vegyél autót autó nélkül. Elég nehéz odajutni időben, ha busszal próbálkozol. Szerencsére nekem segített a szobatársam, de azért nehéz volt őt rávenni, hogy kimozduljon a négy fal közül. 

A hapsi éppen a templomból jött, úgyhogy remélem jó keresztény volt és nem verte át felebarátját. Elég könnyen elengedett egy nagyobbacska összeget a vételárból és hétfőn el is vitte zöldkártyát csináltatni. Ezután behozta a munkahelyemre, úgyhogy hétfőtöl kezdve hivatalosan is autó tulajdonos lettem. A szerencsés járgány egy 2003-as KIA SPECTRA, 130 ezer mérfölddel (ez itt kevésnek számít). Nem a legszebb darab, amit valaha láttam, de keveset fogyaszt, tágas, kényelmes és olcsó. Itt a városban kifejezetten gyorsank érződik, nehéz tartani a sebességhatárt :). Sajnos nagyon piszkos kívül-belül, de még nem volt alkalmam elvinni lemosatni.

Kedden elintéztem a biztosítást és át is irattam a nevemre. Megkaptam egyből a SÍELŐS rendszámtáblámat (választhattam, hogy sivatagost vagy síelőset szeretnék). Kedden már kocsival jöttem haza. Meg kell, hogy mondjam rég éreztem magam ilyen szabadnak. A 40-50 perc helyett 15-20 perc alatt hazaértem kényelmes tempóban. Mikor mentem haza csak ültem és vigyorogtam. Biztos néztek az emberek, hogy ennek meg mi baja. 1-2 dolgot még kell majd vennem hozzá, de ha azok meglesznek akkor kezdődhetnek a "mézes hetek". 

Nem elég, hogy végre szereztem autót, de amikor hazaértem kedden egy csomag várt rám. Kicsit furcsálottam, hogy egy Pennsylvania-i hapsi küld nekem egy dobozt, de bíztam benne, hogy nem egy levágott fej vagy hasonló van benne. Gyorsan kibontottam és egy gyönyörű dobozt találtam benne, amiben kb 1kg tofee volt (csokival és mogyoróval bevont karamell). Nem ettem korábban ilyet, de nagyon tetszik. Az én drága Orsikám küldte nekem egészen a messzi a Magyarországról. Nagyon jó meglepetés volt. Lefényképezném, de már nem sok maradt belőle, mert bevittem a munkába, hogy megkínáljam a munkatársakat. Nekik is nagyon ízlett, úgyhogy ma mi voltunk a sztárok ;)