Yellowstone 2.nap

Az éjszaka nem ment zökkenőmentesen, ugyanis kegyetlen hideg volt. Az eső miatt minden nedves lett és valószínűleg emaitt éreztük annyira rossznak. Éjszaka arra keltünk, hogy megfagyunk, gyorsan megpróbáltunk felvenni még minden lehetséges ruhadarabot. Végül csak megéltük a reggelt :) Mondta mindenki, hogy hideg lesz este csak azt felejtették el, hogy emellett ráadásul minden este esik az eső is, pontban 5kor. Meg aztán a fene se gondolta, hogy amikor nálunk Utah-ban 40 fok van, akkor 2 állammal odébb 15 lesz. Csak ne lett volna olyan nedves minden... Rég estek ilyen jól a reggeli első napsugarak, hamar felszárították az éjszakai esőt!

  

Vissza a táborozáshoz. Lévén mi "medve országban" voltunk, így bizonyos óvintézkedésekkel kellett élnünk. A sátorban nem lehet semmi étel, folyadék vagy neszeszer. Állítólag még abban a ruhádban sem lett volna szabad bemenned a sátorba, amiben főztél. Itt adódtak gondok, ugyanis már a főzés során hideg volt és felvettünk egy csomó mindent magunkra. Minden reggel  kipakolással, majd mosogatással és elpakolással kezdődött a nap. Plusz vittük magunkkal a ruháinkat, hogy ne legyenek nyirkosak, vagyis felmálháztuk a "lovat" és útra keltünk, mint a cigányok. Este ugyanez a procedúra. Mondjuk pont emiatt lett nagyon jó hangulata az egésznek.

Még mielőtt útnak indultunk volna a főnököm összeállított nekünk egy 2 napos programot, mivel ez a kedvenc helye. Többek között emiatt is nagy elvárásaim voltak a parkkal kapcsolatban, de egy cseppet sem csalódtam. Előre figyelmeztettek, hogy rengetegen lesznek, mert ez a legforgalmasabb időszak az évben. Minket nem érdekelet, mert még mindig jobb tömegben látni, mint sehogy. Szerencsére ez a jóslat nem jött be, szállást nem volt könnyű szerezni, de azt leszámítva nem voltak fennakadások. 

Itt a "szokás", hogyha látsz egy állatot az útszélén, akkor félreállsz vagy csak ott ahogy vagy az út közepén megállsz a terepjáróddal. Ennek az az előnye, hogy messziről észreveszed, ha valahol állatot lehet látni (többször előfordult, hogy mi nem vettük volna észre az állatot, ha nem állnak ott emberek). Mindig nagy izgatottsággal fogadtuk, hogy ezúttal miért állunk sorba :)

Első teljes napunkon sem kellett sokat várnunk, pár perce hagytuk el a kempinget, amikor az út szélén egy hatalmas buffalo-t láttunk meg. Ez így kezdésnek jó is volt! Rögtön utána az erdőben kicsit beljebb egy szarvas párt pillantottunk meg. Szép sorjában húztuk ki a látott állatokat a kívánságlistánkról.

A tervezett nagy kirándulásokból nem sok lett, mert olyan hatalmas a park, hogy így is sietnünk kellett, hogy lássuk a kötelezőt. Az előírt ütemtervet nem is sikerült teljesíteni, mert túl sok helyen álttunk meg, annyira tetszett minden. Mondjuk az se segített, hogy elvesztünk pár órára az ajándékboltban. 

Lévén a Yellowstone egy hatalmas nagy földalatti vulkán, így az első gejzírre se kellett sokat várni. Több is szegélyezte az utunkat. Bár rám nem voltak olyan nagy hatással, 1-2 után már meguntam a büdős pocsolyákat.

Ahogy Scott is megmondta előre, a Hayden Valley-ben található a legtöbb buffalot, mert ők itt szeretnek párosodni. Ez volt az a pont, amikor majdnem, hogy telítödtünk a Bison bison-ok látványával. Volt 1-2 amelyik majd hogynem a parkolóba jött fel.

Természetesen megjött a menetrend szerinti vihar, újra minden nedves lett. Gőzölgött a sok gejzír, nem is igazán lehetett látni őket. Már hazafelé tartottunk, amikor az út szélén megláttunk valamit. Az bizony egy coyote volt, másnéven prérifarkas. Amint hazaértünk az eső elállt, így megsütöttük a vacsit a csoda tűzhelyen, és mentünk belehelni a sátrat egy gyors kártyaparti alatt, hogy kevésbé legyen hideg az éjszakára. Fel voltunk készülve a hidegre, de ez úttal még cudarabb éjszakánk volt. Miután sok zokni, három réteg ruha, kesztyű és újonnan vásárolt kötött sapkák melegítettek minket éjjel háromkor felébredtünk hogy te jó ég a két takarónk alatt is megfagyunk. Ez volt az a pont ahol megtanultunk 60 cm sávon ketten mozdulatlanul aludni és szoros takaróbábot készíteni.

És képek: