2013. augusztus 8., csütörtök

San Francisco 1.nap

Az előző teljes napos vezetés utén igencsak jól esett lustálkodni. Miután felkeltünk elmentünk a szomszédos piacra - szerencsénkre pont aznap tartották - és nagyon finom péksüteményeket vettünk szinte fillérekért. Ez volt a legnagyobb különbség a SLC-i piachoz képest, California-ban valószínűleg nagyobb a verseny és több az ember, ezért olcsóbban tudják árulni az ételt. Tele hassal vágtunk neki a mai napi nevetségesen rövid etapnak, ami Oakland-en keresztül vezetett a Muir Woods Nemzeti Parkhoz. Ez a, vörösfenyőiről híres, erdő San Francisco-tól északra található, mintegy 30-40 perc autókázásra tőle. 

Modesto

Modesto


Modesto
San Francisco előtti homokdűnék






Mintha egy teljesen más éghajlatra csöppentünk volna. Ködös, párás idő volt, a kanyargós utunkat eukaliptuszok szegélyezték. A parkolót nagyon alulméretezték, ezért kb. negyedórát kellett sétálni a park bejáratáig. Kicsit elszoktunk már ettől, a hegyi államok olyan ritkán lakottak, hogy a parkoló keresés sosem jelent fejtörést. Arról nem is beszélve, hogy ez volt az első nemzeti park ahova csak gyalogosan tudtunk bemenni :) Az erdő teljesen más volt, mint az eddigiek, néhol sűrű moha lepte a fák törzsét. Itt éreztük először a kellemesen hűvöset, amit már annyira vártunk (kár volt elkiabálni). Körbesétáltunk és megtettünk egy hosszabb túrát, ami kivezetett a parkból. Azt ígérte, hogy látjuk majd az óceánt a tetejéről, de ez átverés volt: nem is lehet látni. Ellenben itt simán be lehet sétálni a parkba úgyhogy ha legközelebb megyünk, akkor nem fizetünk belépőt, hanem itt fogunk belógni! Jóval többet időt töltöttünk itt, mint terveztük mert nagyon tetszett a természet ezen formája. Eleinte szkeptikus voltam, de igazán megérte eljönni ide is.















Itt láttuk, hogy nem látjuk az óceánt

Édeskömény szabadon, nagy mennyiségben



Kidőlt fa és a fiókáji





Innen már SF felé vettük az irányt. Próbáltam megkeresni azt a kilátó pontot, ahonnan májusban néztük a hidat, de valahogy csak nem sikerült rálelni a helyes útra. Ellenben letaláltunk közvetlenül a híd lábához, ami nagyon érdekes volt, el lehetett sétálni a hídfőhöz. Itt szembesültünk először a "csodás" friscoi nyárral, a szél majd lefújta a gatyánkat is. Azt hittem még egyszer nem járok pórul, gondoltam azóta eltelt 2 hónap itt is melegebb lett. A nagy frászt, sokkal hidegebb és szelesebb volt ezúttal, úgyhogy a rövid ruhák ismét a bőröndben maradtak. Ezután megkíséreltük a lehetetlent és megpróbáltuk megcsodálni a hidat fölülről is, de ez a ködös időjárás miatt nem volt lehetséges. Éreztük mi, hogy valahol ott van a híd, csak éppen nem láttuk.













a híres kilátópont a felhőkben-ködben úszva

a hidat védelmező magárahagyott bázis

Ezek után már nem volt más választás, mint elfoglalni a szobánkat, ami 3 éjszakára kibéreltünk. Így kb egy motel áráért lakhattunk kulturált környezetben egy biztonságos és jól frekventált városrészben. Este 7 fele már ott voltunk, csak azzal nem számoltunk, hogy fél óra lesz parkolót találni. Miután már többször végig mentünk az összes környező utcákban (egyszer még a behajtani tilosba is betaláltam véletlen), szerencsésen találtunk egy ingyenes parkoló helyet. Nem is akartam hinni a szememnek, mert csak 2 többnyire volt a szállásunktól. Na de beparkolni sem olyan könnyű. Szorosan a padka mellé kell állni és elforgatni a kereket, hogy a padka megtámassza. Ennek elmulasztása akár rendőrségi bírságot is vonhat maga után. Említettem már milyen rohadt meredek 1-2 utca, néhol komoly kételyeim voltak, hogy egyáltalán fel tud-e menni rajta a kocsink. Na ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, hogy a kocsi 3 napig nem mozdul sehová. Képzeld el, hogy reggel elmész munkába és mikor este végre hazaérnél az egész napos robotból, akkor nem találsz egyszerűen parkolóhelyet (ne is említsük a bevásárlást).





Miután lecuccoltunk elhatároztok, hogy felfedezzük a belvárost. Legyalogoltunk az utcánkon, keresztül villamosoztunk a gettón (kb. ez az egyetlen kétes környék a belvárosban) és megérkeztünk a 39.mólóhoz. Találtunk egy szimpatikus sportbárt, ahol teleettük magunkat (friss) tengeri halakkal. Késő este értünk csak haza, amikor végre bezuhanhattunk az ágyba!

1 megjegyzés:

  1. azért a parkolásos téma, h a szegély megtámassza és h az kötelező ez kemény, nem is hallottam róla sose még, de teljesen logikus h megkövetelik

    VálaszTörlés